Eléggé rossz a kedvem általánosságban véve, de nem konkrétan az "ex" szerelmem miatt... inkább az van, hogy nem tudok igazán "egyedül lenni", olyan emberekkel vagyok kénytelen "együttélni", akikbe nem vagyok szerelmes, valamint nem vonzódom hozzájuk. Ez a kissé idősödő szüleim; Anyum és Nevelőapám. Szeretem őket, bírom őket de azért ez mégsem "olyan" mintha a társammal lehetnék. S hogy ki a társam...? Erről egyenlőre fogalmam sincs, az is lehet, hogy nem létezik, bár ebben nem hiszek annyira. Még mindig szeretem Marcellt, de már levelezek ÉNkével, ő nagyon jófej, s érdekesen ír. Szeretek vele levelezni. Nem tudom, hogy néz ki, mi az igazi neve, ez inkább csak az idő kellemes eltöltése.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Astralis Fájdalmak - ERŐSEK
Mostanság astralis fájdalmak gyötörnek mellkasi tájékon ---> Ezis Bizonyíték, H! Remikével Együtt voltunk / vagyunk időnként. A mellkas a...
-
Eléggé rossz a kedvem általánosságban véve, de nem konkrétan az "ex" szerelmem miatt... inkább az van, hogy nem tudok igazán ...
-
Öreg / meggyötört az arcom, de LEGalább a vonásaim azok teccenek. :) <333 Vajon a volt osztálytársaimnak szép, kisimult az arcuk, vagy...
-
Kudarcot vallottam. Nem tudok FELállni ebből az egész f*ságból amibe úgymond "belekényszerültem". 1 dolog vígasztal, n érdekel AZ,...
Nem az a gond, hogy nincs párkapcsolatod. Hanem, hogy negyvenévesen még kislány vagy, aki örül, ha lufit kap, és szomorú, ha nem kap csokit. Talán még volna esélyed, hogy utolérd a valós korod, és közelebb kerülj az öngondoskodáshoz, de erre neked nincs igényed, a családodnak pedig nem érdeke.
VálaszTörlésAzért a mostohaapád megérdemelne egy kiadós tökönrúgást.
Rájöttem, hogy az előző hozzászólásom borzasztóan igazságtalan, hiszen te nem tehetsz róla, hogy így alakult. Ne haragudj. Inkább úgy fogalmaznék, hogy ha szeretnél változásokat az életedben, akkor érdemes lenne megpróbálnod a lehetőségeidhez mérten saját, előrevivő döntéseket hozni, hogy legalább részben te alakíthasd az életed, és ne csak mások jóindulatára meg a szerencsére kelljen hagyatkoznod.
VálaszTörlésEnnyi, befejeztem.
"hiszen te nem tehetsz róla, hogy így alakult."
TörlésKicsit finomítsunk, ha lehet, mert kb. nincs a világon olyan, hogy valakivel valami történik és ö egyáltalán nem tehet róla.
Úgyhogy de, igenis ö _is_ tehet róla.
Lehet, hogy csak nagyon kis mértékben, de tehet.
Azért is célszerű így hozzáállni a dologhoz, mert ha azt állítjuk, hogy kizárólag mások miatt alakult ki a rossz helyzet, akkor ezzel azt is kijelentjük, hogy nem lehetett volna más az eredmény, és hogy nekünk semmi ráhatásunk nem volt arra, hogy másképp alakuljanak a dolgok. Ez azt is jelenti, hogy azon a helyzeten mi nem tudunk változtatni, hisz nem tudtuk befolyásolni sem a dolgok menetét. Ezek szerint, ha baj van, akkor nem is fogunk tudni rajta változtatni...
Abban, hogy mi is tehetünk arról, hogy a dolgok rosszra fordultak, az a jó, hogy ezek szerint ha megtaláljuk azt amit rosszul csináltunk, annak korrigálásával jó irányba változtathatunk a dolgokon. Mert ugye valószínűleg könnyebben tudjuk a saját hibáinkat kijavítani, mint rávenni azokat akik előidézték a bajt, hogy ugyan legyenek már szívesek önvizsgálatot tartani és köszörüljék már ki a csorbát, mert ez így nekem nem jó. Ehhez persze kell egy kis önkritikai érzék, meg az is, hogy elismerjük, hogy valamit elrontottunk.
Tehet róla ő is, igaz. Jó lenne látni, hogy megpróbál változtatni a dolgokon, de vajon fog-e valaha?
TörlésKedves Hozzászólók, nagyon szépen köszönöm a kommenteket, bevallom, kissé meglepett, hogy valakik olvassák a blogom. Azért ez jó és örömteli mindenképp... igyekezem "kilábalni" a mélyből, mégha nem is egyszerű. Kisebb feladatok elvégzése már könnyebben megy: mosogatás, állatok ellátása, szüleim ápolása, kertészkedés (viráglocsolás), takarítás, időnként boltba menés, mosás és mosogatás. Jelenleg minden az én dolgom. Sok meló, s alig van szabadidőm. De van családom (Szüleim), s azért ennek nagyon örülök már, mégha kezdetben kb semminek se örültem. Tény, Ti, akik olvastok, az igazat szóltátok. Én is tehetek a helyzetemről. Segítséggel fejlődöm - szerintem. Akármi is van, 41éves vagyok, de nem érzem idősnek magam. Tudom, az élet jól odavágott nekem, amiből nem egyszerű talpraállni, de igyekszem. Kevés időm van netezni a munka mellett.
VálaszTörlésPontosan, az a lényeg, hogy te is tehetsz róla. Mindenki tehet a saját bajáról. Te is, én is, és mások is. Nincs kivétel. És igenis szembe kell nézni a hibáinkkal! Amig nem ismerjük be, hogy van bennünk hiba, addig csak görgetjük magunk előtt, de megoldani nem fogjuk tudni. És a hibák nem azért vannak, hogy belegebedjünk, hanem inkább azért, hogy megoldjuk őket és ezáltal jobb helyzetbe kerüljünk. Viszont, ha sokan hasonló tanácsot adnak, akkor el kell gondolkodni azon, hogy lehet, hogy nekik van igazuk... Nem tudom, hogy mennyire érthetően fogalmaztam.
TörlésNegyvenegy évesen már nem fog tudni kibújni a bőréből. Az egész életét passzív, gyermeki szerepben élte. Képes értelmes, önreflexióval bíró nőként megnyilvánulni, de érzelmileg gyakran mintha egy kislány lenne.
TörlésSajnos a családjának szüksége van a házimunkára, amit végez, ez is beszűkíti a lehetőségeket.
A szerelmeshercegnős kattanásról pedig nem képes lemondani úgy sem, hogy maga is tudja, mennyire irracionális és kényszeres az egész.
Márti, kívánom, hogy legyen békés, nyugodt életed.
Mi az, hogy sajnos szüksége van a házimunkára? Szerintem meg pont szerencsére. Mi lenne, ha nem csinálna egész nap semmit? Csak ülne és nézne ki a fejéből? A lehetőség beszűkülése jól hangzik, csak ha egy kicsit jobban belegondolunk, akkor láthatjuk, hogy a lehetőségek önmagukban semmit nem érnek. Ha nincs meg benne az akarat, akkor lehet bármennyi lehetőség, nem fogja használni. Ja, és az egyik legfontosabb különbség az ember és az állatt között a munkavégzés. Úgyhogy hajrá, lehet mosogatni, takarítani, kertészkedni, Putyint ellátni, bevásárolni, és a többi... Én meg azt kívánom neki, hogy hagyjon fel az egészségtelen életvitellel...
TörlésTi amúgy honnan tudtátok, hogy azt képzelem, hogy Putyint látom el... amúgy tudom, h ez elég nevetségesnek tűnhet esetleg egy-két embernek :D
TörlésLehetségesnek tartom, h bot is van közöttetek.
TörlésJobbulást kívánok. Nehéz lehet betegen ennyit dolgozni. Inkább téged kellene ápolnia valakinek.
VálaszTörlésNagyon kedves vagy, köszi szépen. Nem vagyok szerintem - nagyon beteg - de valamennyire igen, betegnek érzem magam, vagy kissé fáradtnak. Szerencsére még el tudom látni a feladataim, munkám egy részét.
TörlésAzért lett beteg, mert nem dolgozott eleget...
VálaszTörlésKözépiskolás kora óta mentális beteg.
TörlésValószínűleg előtte sem volt százas, csak -gondolom- nem vették észre.
VálaszTörlésVagy történt valami traumatikus dolog, ami miatt kialakult?
Nem tudom, esetleg írj neki a Facebookon, talán elmeséli. Meg persze itt a 2003 óta írt régi blogja. A skizofrénia leggyakrabban fiatal felnőttkorban jelentkezik.
TörlésValószínűleg akkor sem írnék neki a fészbúkon, ha az egy biztonságos csatorna volna, mert igazából az a verzió érdekelne ami valós. Fontos persze a saját meglátása is, csak az alapján nehéz állást foglalni.
VálaszTörlésHa "valós" verzió alatt szubjektív megélések nélküli, teljesen tényszerű történetet értesz, olyan biztos nincs. Javaslom, ne akarj mindenáron állást foglalni, ítélkezni. Együttérzés nélkül pedig inkább ne kommentelgess.
TörlésKedves Névtelen, dióhéjban megpróbálom leírni röviden hogyan lettem beteg. A problémák akkor kezdődtek, amikor kiderült, hogy Édesapám megcsalta Édesanyámat. Ekkor valahogy nagyon magamba zuhantam, de nem ettől. Az iskolában piszkáltak, bántottak. Az általános iskolai évek utolsó 1/3-ad része így telt. Rám volt szállva jópár gyerek. 16 éves koromban elváltak a szüleim. Nem sokkal azután, hogy kiderült a megcsalás. Gimnáziumban jobb volt, lett 1-2 barátnőm. A fiúkkal is jóban voltam, és ott megtettszett egy fiú. Az a fiú nem tanúsított eleinte sok érdeklődést irántam. Ami furcsa, hogy elkeseredtem nagyon, és valamiért fogytam, akkor még nem tudatosan. Arra emlékszem, hogy gimiben egyszer valaki azt mondta lehetnék modell. Akkor már szándékosan kihagytam étkezéseket. A fiú kicsit jobban odafigyelt rám. Azonban úgy láttam, továbbra is csekély érdeklődést mutat. Eljött a ballagás. Szomorú voltam, hogy "elveszítem" az akkori szerelmemet. Mégjobban belesüppedtem a nemevésbe. Közben iskolát kellett választani, hogy hol szeretnék továbbtanulni. Először egy programozói iskolával "próbálkoztam", nem emlékszem, miért. Ott nem sikerült az évem, kimaradtam. Otthagytam azt az iskolát. Közben interneten elkezdtem levelezni angolul egy férfivel, akiről azt hittem az akkori kedvenc énekesem (John Marsh). Akivel leveleztem: Alan Platten. Nagyon megszerettem. Meg akart látogatni. Nem akartam vele találkozni még úgy sem, hogy azt gondoltam ő a kedvenc énekesem. Úgy éreztem nem vagyok elég szép és vékony. Sőt rondának láttam magam, az arcom pufinak. Akkor már jobban odafigyeltem az étkezésemre. Ekkoriban lett Anyukámnak új barátja. Nem kedveltem. Mindig bántott szavakkal. Azt mondta egy nő attól nő, hogy anya lesz. Nem értettem vele egyet. Rosszul esett, női hiúságom sárba tiprása volt ez. Aztán persze megcsalta Anyukámat. (Folyt.köv)
TörlésFolytatás: Akkoriban tehát még Anyukámmal volt ez a barát, és Anyukám segítségével beiratkoztam az Eventus Üzleti Művészeti Szakközépiskolába. Felvettek. Sikerélmény. Ez az iskola Egerben található. A Felvételire nagymamám kísért el. Busszal utaztunk. A végállomáson mamám rosszul lett a melegtől, mentőt kellett 18 évesen hívnom ott és akkor. Még soha nem kerültem ilyen helyzetbe. Sikeresen bejutottunk a kórházba. Mamámat ellátták, de nem engedték ki. Kétségbeestem. Mondta mamám keressem meg a kollégiumot Egerben egyedül (csak 1 cím volt megadva). Közben valahogy meg kellett jegyeznem a visszautat a kórházba. Sokat bolyongtam Eger utcáin... Egyedül, éjszaka. Akkor kétségbeestem. Hogy találjam meg este egyedül a kollégiumot...? Egy nagy kapuhoz értem. Becsöngettem vagy jött egy olyan korú fiú mint én. Teccett de csak kicsit. Kértem segítsen megtalálni a kollégiumot. Segített. Nem győztem hálálkodni. Kérdeztem hogy háláljam meg. Ő célzott arra hogy feküdjek le vele. Mikor látta, hogy félek, mosolygott és mondta semmi baj. Elköszönt tőlem. A kollégiumba sikeresen megérkeztem. Később nagymamám is oda megérkezett a kórházból. Végre! Másnap Felvételi. Jól sikerült. Hazautaztunk. Minden ok. (Folyt. Köv)
TörlésFolytatás: A következő fontos esemény, az első ottalvós nap a kollégiumban - Bornemissza Gergely kollégium. Anyukám kísér ezúttal. Vett nekem egy Eger térképet. Együtt utaztunk oda, s kinéztük együtt az útvonalat, lehet meg is jelöltük a térképen, ezt nem tudom biztosan. Úgy emlékszem, Anyukám egyedül kísért. Bementünk egy furcsa udvarba, ami olyan volt mint valami őrzőállomás, mivel volt egy kis "porta" szerű kinti épület. Itt kellett "Bebocsájtást" kérni. Anyukám elmondta, hogy engem ebbe az iskolába vettek fel. Beengedtek bennünket. Utána következett még kb. 2 bejárat; az udvarba majd onnan, amikor már bementünk a tényleges épületbe. Be is mentünk, furcsa volt, olyan volt mint egy katonai épület, őrök az ajtóban. Talán az épület második emeletén volt található a kollégiumi szobám. 4 ágyas. Ott a lépcsőn találkoztam egy szőke hosszú hajú pattanásos vékony lánnyal. Bemutatkozott: "Szia! Goda Katalin vagyok." - Valahogy így. Mondta ne aggódjak, szobatársak leszünk. Vagy Édesanyám mondta róla. Nem emlékszem pontosan. Később Dévai Annamária szobatárs is megérkezett. Elbeszélgettünk egymással. Már nem féltem. Nyugodt voltam. Anyukám elköszönt. Jól telt el az este. Barátok lettünk. (Folyt. köv)
TörlésFolytatás: Közben ezzel egyidőben még leveleztem Alan Platten-nel akit még mindig Jon Marsh-nak, a The Beloved zenei együttes frontemberének hittem. Fel voltam dobódva, életemben talán nem sokszor előtte, de boldognak éreztem magam. Minden jó, minden csodás! Barátok vagyunk ekkor (még) az egri szobatársaimmal. Egyre jobban elkezdtem szeretni Goda Katit. Ő is szeret. Jó barátok vagyunk ekkor (még). Amikor eljött a hazautazás napja, szomorú vagyok. Úgy érzem, nem szeretnék hazautazni. De muszáj. Szerelmes vagyok akkortájt Goda Katiba. Közben a suliban új osztálytársok, tanárok. Mivel minden új ott számomra még! Gyakran ott együtt megyünk boltba Katival és Annával. Mindenhova együtt megyünk. Közben ugye hazautazok először onnan. (Folyt. köv.)
TörlésFolytatás: A hazaútra kb. "feltankolok" csokis keksszel, mert a koleszos napok alatt nem igen "merek" a többi ember előtt étkezni. Végre ehetek is "rendesen". Minden szuper! Busszal utazok haza. Leghátsó ülésre ülök, hogy "nyugodtan" ehessek. Meg is eszek jó sokat a "feltankolt" ételekből, főleg édes, s sós sütemények, kekszek. Inkább kekszek javarészt. Otthon Édesanyám megjegyzi: "Te nőttél! Mintha nem is Te lennél!" - Ezt azt gondolom dícséret, s öröm, mivel mosolyog Anyukám. Később otthon kérdi Anyukám: "Mi a baj Mártikám, olyan furcsán viselkedsz..." - Nem tudom mire céloz. Lehet, hogy valahogy igen, furcsán érzem magam itthon - gondolom ezt önmagamban. A visszaúton a buszon The Beloved-ot hallgatok walkman-en. Furcsákat képzelek. Valami nem oké. Borús, esős az idő. Katira gondolok. A buszon úgy látom, mintha mindenki sírna és gyászolna. Felfigyelek két előttem ülő lány párbeszédére: "Ha megérkezek, van egy meglepetésem számára! Szerinted észreveszi? Levágattam a hajam." - azt képzelem minden rólam és Katiról szól, hogy ez Kati üzenete részemre. (Folyt.köv.)
TörlésFolytatás: Amikor visszaérkezek a kollégiumba, csak Anna van még a szobában. A fal teliposzterezve együttesek képeivel. Anna mondja viccesen: "Kati ki fog akadni, ha meglátja! :D" - én is nevetek. Kati másnap érkezik, ha jól emlékszem. Igen, másnap meg is érkezik. Valahogy zavaros ez a néhány nap. Reggel érkezik Kati és Anna hallásvizsgálatról. Talán másnap. Mondja Kati: "Kiderült, hogy rossz a fülünk!" vagy "Kiderült, hogy rosszul hallunk". Az újságot nézem, x-ek vannak az újságon. Azt gondolom kiválasztottak vagyunk. (Folyt.köv. amikor sikerül)
TörlésKöszönöm. Kérlek, folytasd majd, nagyon érdekel, hogy mi történt veled.
VálaszTörlés